• mikolaia
    (2011-09-10 04:43)
    2008. januárja óta voltam egy cég alkalmazás ában. A lányom 2010. októb ...
  • barnasz
    (2011-09-06 10:01)
    Tisztelt Tanácsadó!
    A következő helyzetre szeretnék megoldást találni ...
  • Tremmel István
    (2011-02-04 10:11)
    Tisztelt Tanácsadó!
    A következő problémáva l kapcsolatb an szeretném a ...
  • lampabeles72
    (2010-12-01 13:08)
    Tisztelt Tanácsadó!

    3 műszakban dolgozom, folyamatos munkarendb en. ...
  • Jucus83
    (2010-10-16 18:17)
    Tisztelt tanácsadó!

    Tanárként dolgozom, 27 éves vagyok. Jelenleg gy ...

2004. 05. szám

Összes: 10 (1 - 10)

2004. évi XXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról, azaz a 13. havi nyugdíj arányos részének előrehozott kifizetéséről

2004. május 01.
Az Országgyűlés 2003-ban döntött a 13. havi nyugellátásról, meghatározva a jogosultak körét, a 2006-ig történő fokozatos bevezetését. A 13. havi nyugdíj 2006. évtől lesz azonos a november havi nyugellátás összegével. Ebben az évben a 13. havi nyugellátás fele része esedékes. Annak érdekében, hogy a 13. havi nyugdíj jobban igazodjon a nyugdíjasok kiadásaihoz, illetve azt a nyugdíjasok egyenletesebb elosztásban kapják kézhez, az Országgyűlés áprilisban úgy döntött, hogy a 13. havi nyugdíj mindenkor esedékes összegét két részletben, május és november hónapokban kell kifizetni. Az erről szóló törvényt a Magyar Közlöny 2004. április 20-i számában hirdették ki.
tovább

A magánnyugdíjpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagság létesítése a csatlakozást követően

2004. május 01.
I. MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG

A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napjától (továbbiakban: csatlakozás napja), azaz 2004. május 1-jétől módosultak a magánnyugdíjpénztári rendszert érintő törvények és kormányrendeletek.


tovább

Az Országos Orvosszakértői Intézet jogállása, feladat- és hatásköre

2004. május 01.
Az Országos Orvosszakértői Intézet jogállását, igazgatási szervként történő meghatározását a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény és a társadalombiztosítás központi hivatali szervei feladat- és hatáskörének, valamint működésének átmeneti szabályairól rendelkező 75/1999. (V.21.) Kormányrendelet definiálja.
tovább

Biztosítási kötelezettség az Európai Unióban Változások 2004. május 1. után

2004. május 01.
Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz az egészségbiztosítási igazgatás terén is jelentős változásokat hoz. Az Európai Unió nem igyekszik harmonizálni az egyes tagállamok egészségügyi rendszereit, de - elsősorban a munkavállalók, valamint családtagjaik szabad mozgásának biztosítása céljából - rendeletekkel koordinálja az egyes tagállamok eltérő társadalombiztosítási rendszereit. Ezen rendeletek, a hozzájuk kapcsolódó terjedelmes közösségi szabályanyaggal egyetemben, uniós csatlakozásunk napjától közvetlenül alkalmazandók hazánkban is, anélkül, hogy azokat magyar jogszabály kihirdetné. A vonatkozó uniós szabályozás az ún. "közösségi vívmányok" (acquis communautaire) részeként jelentős többletjogosultságokat nyújt majd a magyar állampolgároknak a többi tagállamban, valamint az Európai Gazdasági Térség állampolgárainak Magyarországon is. A többletjogosultságokkal párhuzamosan változnak azonban a biztosítási kötelezettségre vonatkozó szabályok is.
tovább

JOGSZABÁLYFIGYELŐ

2004. május 01.
A jogszabályfigyelő 2004. február 5-i lezárása óta az alábbi - a társadalombiztosítást is érintő - fontosabb jogszabályok jelentek meg:
tovább

Jogszabályváltozás az Európai Unióhoz csatlakozás napjával

2004. május 01.
"Tisztelt Olvasók!

E számban - figyelemmel a napokban kihirdetett jogszabályváltozásokra is - több szerző, több megközelítésben is foglalkozik a kötelező társadalombiztosítás személyi hatályának megállapításával az Európai Unióhoz való csatlakozásunk okán. A biztosítási kérdések, azok az alapjogviszonyok, amelyekre a kötelező biztosítás kiterjed, a biztosítási jogviszonyt meg kell állapítani, megközelíthető általában a társadalombiztosítás oldaláról, de a nyugdíjbiztosítás, a magánnyugdíj-pénztári rendszer, illetve az egészségbiztosítás oldaláról is. Nyilván minden ágazat a saját szemszögéből igyekszik kezelni a csatlakozás után előtérbe kerülő problémákkal, azok megoldásaival. Reméljük, hogy e számunk széles és pontos rátekintést ad a biztosításra. Ne feledjük, hogy minden társadalombiztosítási kérdés csak azután következhet, ha sikerült megállapítani a biztosítást, azaz valaki a rendszer személyi hatálya alá került, alanyává vált a biztosítási jogviszonynak!

Tisztelettel a Szerkesztő Bizottság!"


tovább

KIKÜLDETÉS Az EGK Rendelet és a magyar-német szociális biztonsági egyezmény alapján

2004. május 01.

tovább

NYILATKOZAT

2004. május 01.
A 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet 2. §-a (2) bekezdése alkalmazásához
tovább

ÜGYINTÉZŐK ROVATA

2004. május 01.
Kérdés: Mikor kell az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkező nappali tagozatos főiskolai hallgatónak tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie?
tovább

UNIÓS SAROK

2004. május 01.
Az özvegyi és szülői nyugdíjak megállapításának szabályai az EU koordinációs rendelkezések alapján

 


tovább