• mikolaia
    (2011-09-10 04:43)
    2008. januárja óta voltam egy cég alkalmazás ában. A lányom 2010. októb ...
  • barnasz
    (2011-09-06 10:01)
    Tisztelt Tanácsadó!
    A következő helyzetre szeretnék megoldást találni ...
  • Tremmel István
    (2011-02-04 10:11)
    Tisztelt Tanácsadó!
    A következő problémáva l kapcsolatb an szeretném a ...
  • lampabeles72
    (2010-12-01 13:08)
    Tisztelt Tanácsadó!

    3 műszakban dolgozom, folyamatos munkarendb en. ...
  • Jucus83
    (2010-10-16 18:17)
    Tisztelt tanácsadó!

    Tanárként dolgozom, 27 éves vagyok. Jelenleg gy ...

2010.04.szám

Összes: 7 (1 - 7)

JOGSZABÁLYFIGYELŐ

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
A jogszabályfigyelő 2009. december 10-i lezárása óta az alábbi - a társadalombiztosítást is érintő - fontosabb jogszabályok jelentek meg:


- Egyes szociális tárgyú kormányrendeleteknek a szociális foglalkoztatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás állami támogatásának átalakításával, valamint az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésével összefüggő módosításáról szóló 279/2009. (XII. 9.) Korm. rendelet [Magyar Közlöny (a továbbiakban: MK) 2009/177.]
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a következő rendelkezésekkel egészül ki:


tovább

Kérdések - válaszok

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
Kérdés: Elbizonytalanodtunk cégünk járulékfizetési kötelezettségét illetően, mert az új pénzügyi vezető szerint, amely jövedelem után személyi jövedelemadó előleget kell fizetni, az egyben a társadalombiztosítási járulék alapja is. Mi nem fizettünk társadalombiztosítási járulékot néhány olyan jövedelem után, ahol a biztosítási jogviszony nem volt megállapítható. Véleményünk szerint helyesen jártunk el, de szeretnénk megerősítést kapni.
tovább

A nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokat érintő jogszabályváltozások

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
A hivatásos szolgálatot teljesítők nyugdíjjogosultságát érintő változások


A hivatásos szolgálatot teljesítők nyugellátásra való jogosultságának kérdéseit a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) rendezi. A törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában, a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki. A törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrre és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell.


tovább

A magánnyugdjpénztári tagdíjbevallás és befizetés szabályai, foglalkoztatók feladatai

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
A tagdíj bevallása és megfizetése

A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a magánnyugdíj-pénztári tagdíjbevallás az adó- és járulékbevallás része, a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) forintban kell bevallani és befizetni, helyesbíteni és önellenőrizni.


tovább

A munkaerő-piaci járulék megváltozott hatása a járulékfizetésre

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
2010. január 1-jétől a foglalkoztatók és a biztosítottak is - ideértve az egyéni vállalkozói és társas vállalkozói kört is - a munkanélkülivé válás esetére járó ellátás fedezetére munkaerő-piaci járulékot fizetnek. A foglalkoztatót terhelő munkaerő-piaci járulék a társadalombiztosítási járulék részét képezi. Bár a 2009. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint is a munkaadókat terhelő munkaadói járulék alapja szorosan kötődött a társadalombiztosítási járulék alapjához, a jelenlegi szabályozás mégis eltéréseket mutat a korábbihoz képest.
tovább

A kivét-kiegészítést és a közreműködői díjkiegészítést terhelő 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megállapítása

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) vonatkozó rendelkezése szerint a kifizető - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél
aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,
ab) a vállalkozói kivét és a kivét kiegészítés együttes összegének, illetve a személyes közreműködői díj és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után.
tovább

A vállalkozói kivét és a személyes közreműködői díj kiegészítésével kapcsolatos szabályok

2010. április 22. Nincs jogosulsága megtekinteni! (TB tanácsadó)
Általános tudnivalók

A 2010. január 1-jétől
- a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó szabályok szerint adózó egyéni vállalkozónak (ide értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is), valamint
- a társas vállalkozásban személyes közreműködő magánszemélynek (ide értve a kiegészítő tevékenységet folytató társaság tagját is), mint a társas vállalkozás tagjának, ha a társaság nem az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózást választotta,
ha a 2010. évi adóbevallás elkészítésekor vállalkozói osztalékalap, vagy az előzőekben említett társaság tagja esetében osztalék címén van jövedelme, akkor vizsgálnia kell, hogy a vállalkozói kivét címén felvett összeg, valamint a személyes közreműködői díj összege eléri-e a magánszemélyre vonatkozó kereset piaci értékét.


tovább